Delphoi valaha régen a világ közepének tartották ez volt Athéné szentélye a híres Görög jósda.
A korinthoszi öböl kék vize mélyen belehasít a Görög szárazföldbe. Az északi parthoz közel található a híres Delphoi az antik világ leghíresebb jósdája és egyben Görögország legszentebb helye.
A mítosz szerint Zeusz két sast röpített el a világ két végéről és találkozásuk alatt feküdt Delphoi, amelyet így a világ közepének hittek. Ma már nem csak a görögök, de a világ minden tájáról érkeznek ide turisták, akik ma is hisznek ennek a szent helynek az erejében, és tanácsot kérjenek házasság, szerelem vagy pénz terén.
A Delphoi jósda több mint 1000 évig üzemelt egészen a Kr. u. 4. századik. A jósdában Apollón papnője Püthia válaszolt a kérdezőknek, ezt a szerepet mindig egy 50 év alatti fedhetetlen életű asszony töltötte be. Az isten templomában összeesve érthetetlenül beszélt majd szavait egy pap értelmezte és ő adta át a feleletet.
Az antik Görögországban több jósda is működött pl. Dódónában, amely Zeusz egyik templomában volt. A jósda romjai a mai napig állnak, amelyek nem csak egy rég letűnt időt tárnak a szemünk elé, de egy csodás környezetet is, amelyhez hasonló nincs máshol Görögországban. Apollón szent kerülete temenosz ahol a jósda is működött egy lejtőre épült 275 m magas sziklacsoport emelkedik fölé, ezek az úgynevezett ragyogó sziklák, mivel hajnalban és alkonyatkor tűzhányó izzásával ragyognak. A szentély alatt mély szurdok húzódik ahol az ezüstös zöld olajfák ezrei húzódnak egészen az öbölig.
Delphoi szavahihetővé teszi a Gaia-elméletet miszerint a föld egy lélegző élő szervezet. Apollón előtt a föld istennőjének szentelték a helyet. A jósda tekintete egyre nőtt és a 7. század végén a fejlődés megmutatkozzon az épületek fejlődésében is.
Kroiszosz király pl. egy negyed tonna súlyú aranyoroszlánt küldött, amely egy 117 fehér arany téglából rakott gúlán állt. A szobor és különböző értékes kincsek a szent út mentén álltak, amely kanyarogva vezetett fel a szent jósdához. Ma sajnos csak néhány oszlop és a feltárt alap meredt meg, de még így is lenyűgöző látványt nyújt.
Jó állapotban maradt meg a színház és a legmagasabb helyet a stadion foglalta el ahol négyévente rendezték meg a Püthiai ünnepi játékokat. A Pazar környezet a pompás épületek a szobrok és a csillogás fogadta az ide látogatókat, de ez nem is meglepő, hiszen egy isten üzenetét közvetítették itt.
Aki ellátogatott a templomba először a Kasztália forrásban kellett, hogy megtisztálkodjon utána egy áldozati kecskére locsolt hideg vízzel vizsgálták meg vajon kedvez –e az isteneknek a behatolás, ha a kecske diderget az jó jel volt. A kérdezőknek megszentel kalácsot kellett vásárolnia a templom előtti oltáron majd felajánlani.
Sok császár és király is megfordult a jósdában, akik háború kimenetelét vagy uralkodásuk idejét szerették volna itt megtudni.
Végül Theodosius Császár 393-ban bezáratta a jósdát. Ezután a jósda romba dőlt, végül a XVII. században két francia tudós fedezte fel a jósda helyét és 1892-ben kaptak hivatalos engedélyt az ásatásokra. Mivel ekkor egy falu épült a jósda fölé az egész falut el kellett költöztetni 1 km.-re nyugatra a lakosság akarata ellenére.
Ma Görögország egyik leghíresebb turista látványossága lett ahová nem csak nyáron, de télen is ezrével érkeznek a látogatók.